Egyszer egy haverommal tervbe vettük (a Tudósok után szabadon) a Bölcsészek nevű duó megalapítását. Az egész annyiból állt volna, hogy amíg ő a háttérben ver egy mély tamot meg egy cintányért és artikulálatlanul üvölt, addig én szabadverseket szavaltam volna, vagy középiskolás irodalom tankönyvekből tartottam volna felolvasást, közben pedig xilofonnal, tamborinnal vagy egyéb dolgokkal csaptam volna zajt. Néha lettek volna olyan fasza vendéghangszerek is mint a furulya, szaxofon, tangóharmónika, stb.
A másik hasonló projektünk a Vak Négerek Gitárral nevet viselte. Ebben hárman lettünk volna, mind fehér férfiak, akik ütős hangszereken játszanak, miközben arról énekelnek vidám dalocskákat, hogy mennyire jó dolog is látni.
Egyik ötletet sem vetettük még el teljesen.
